Van egy lány .. akivel nagyon jóban vannak . Több közös órájuk van és ott általában együtt vannak.Elkezdtünk beszélgetni erről a dologról.Szereti azt a lányt.A lány is szereti őt.Én is szeretem őt.. de szeretném , hogy igazán boldog legyen.Az a lány mindent megadhat neki.Az a lány gyönyörű és kedves.Chris pedig eszméletlen helyes és ha valakit szeret , akkor azt tényleg hihetetlenül.
Csókolóztak.És együtt lesznek .Örökre.
Először nem nagyon tudtam feldolgozni .. de mostmár elfogadtam. Nekem semmi nem fontosabb , csak is Chris boldogsága.És azzal a lánnyal tényleg boldog lesz.Viszont ugyan akkor félek.. rettegek , hogy már nem úgy fogja mondani , hogy szeret , mint eddig. Már nem én leszek az a lány akit annyira szeret.Tudom , hogy szeretni fog.. de lesz valaki akit jobban.Kicsit össze vagyok zavarodva , kicsit (nagyon) szenvedek , de ő boldog lesz. És én azt akarom hogy ő legyen a legboldogabb.Én mindig mellette leszek.Ő mindig benne lesz az álmaimba.Ő mindig a "legjobb több mint barátom" lesz és mindig várni fogom az erkélyen.És örökkön örökké szeretni fogom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése